malomudvar_01.png
Címlap A malom története

A malom története

Az egykori gyöngyösi malom épülete 1997-ben került az U.J. Color Kft. tulajdonába. A terület és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes több 10.000 négyzetméter területen fekszik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az épületegyüttesben vendéglátóipari tevékenységet kívánnak folytatni.

1650 négyzetméter területű rendezvényház építése kezdődött meg 2004-ben, 2005 augusztusában nyitott meg a cukrászda és a cukrászműhely. 2006. május 6-án nyitott meg a rendezvényház 4 különteremmel és 2 külső terasszal.

A rendezvényházban egyszerre 560 vendéget tudunk fogadni. 2007 májusában készült el az udvar részleges rekultivációja, melynek keretén belül parkosításra, grillező, (régi hagyományokat idéző sparhelttel), bográcsozó hely és búbos kemence kialakítására került sor.

De hogy is alakult, az oly sokat emlegetett Malom múltja?

A Büchler-féle Gőzmalom története

1889-ben Büchler László és testvére Gyöngyöspüspöki faluban Gyöngyös és Vidéke Gőzmalom Rt. néven gőzmalmot létesítettek. A malom üzemeltetésének feltétele volt, hogy megfelelő mennyiségű tüzivíz álljon rendelkezésre, ezért egy víztárolót is építettek. A malom két épületből állt, az egyik a vám, a másik, pedig a kereskedelmi malom volt. Ekkor a malom napi teljesítménye 2 vagon búza volt.

1908-ban meghalt a malom megalapító Büchler László és helyébe fia, Büchler Zsigmond lépett, aki 1903-ban Németországban szerzett diplomát és a Ganz gyárban dolgozott. 1910-ben a malom 300,000 Korona alaptőkével Büchler Testvérek Hengermalom Rt. név alatt részvénytársaság alakult. Ekkor napi teljesítménye 5 vagon búza és 2 vagon rozs volt. Bécsben állandó raktárat tartott fenn.

1911-ben kenyérgyárat létesített az üzem, ennek napi termelése 60 q kenyér volt. Az itt gyártott kenyérrel látták el a katonaságot, a világháború idején pedig már napi 100 q profuntot készítettek, mellyel a gyöngyösi katonaságon kívül a hatvani, salgótarjáni és mezőkövesdi állomásozókat is ellátták. Ekkor már 14 óránként termeltek 100 q kenyeret.

1917-ben a budapesti Gizella Gőzmalom Rt-vel lépett érdekközösségbe és vette fel a Gyöngyösvidéki Gőzmalom Rt. nevet. Ekkor bizományi raktárai voltak Budapesten, Salgótarjánban, Hatvanban, Gödöllőn, Aszódon, Pécelen. Az 1930-as években az üzem alaptőkéje 187,500 Pengő volt.

Az 1920-as évek elejétől szinte minden évben korszerűsítették a malmot. 1923-ban gabonasiló, raktár és víztoronyépítés, 1924-ben további silókat építettek.

A malom biztonságos működéséhez, a szükséges tüziviz biztosítására 1925-ben 71 m mély kutat fúrtak, melyből kompresszor segítségével percenként 570 liter 15 Celsius hőfokú vizet tudtak a felszínre hozni. Ennek a víznek a tárolására egy kismedencét és egy 33 1/3 méteres vasbeton vízmedencét építettek, mely alkalmas volt fürdésre és sportolásra is ( ez a mai strand őse). 1925-ben a malmot önműködő tűzoltó berendezéssel is felszerelték.

1926-ban a fürdővendégek igényei kielégítése miatt bővítették az uszodát, ezért 55 db fa kabint, öltözőszekrényeket, fogasos öltözőt, büfét is létesítettek a Gajdóczki testvérek(Dezső és László). A kismedencébe lemezcsúszdát, a nagymedence mellé egy kisebb (1/2 m) és egy nagyobb (2.5 m) trambulint építettek. A munkát 1927. június 1-jére fejezték be.

A malom gőzgépének felmelegedett hűtővizét gyakran átvezették a kismedencébe a strandolók örömére. A malomnál (egyben a strand) az építkezés az 1930-as években is folytatódik, ekkor villamosították a malmot, 1937-ben malomkéményt építenek - sajnos megjelenik a háború: 1941. szükségóvóhely, 1943. óvóhelyépítés, 1942-ben szállítóberendezést készít Letanóczky János, 1943-ban belső átalakításokat végeznek, a homlokzatot tatarozzák.

Szerencsére a II. világháború nem tett kárt a malomban. A front elvonulta után 1944. december elején már villanymeghajtással működött, főként a szovjet hadsereg részére.

A malmot 1948-ban államosították. 1949-ben létrehozták a Heves Megyei Malomipari Egyesülést Gyöngyös székhellyel. 1954-ben a Nagypataknál partmegerősítést végeztek. 1957-ben a silókat átépítik. 1958-ban irodaépületet építenek, 1959-ben a gabonaraktár belső átalakítását végzik, átépítik az árpasilót és szállítószalagot is építenek. 1960-ban átépítik az irodaházat. 1962-ben a Malomipari Egyesülést összevonják a Heves Megyei Terményforgalmi Vállalattal, az új üzem neve: Heves Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat lett. 1963-ban mérlegház készült, 1964-ben vasvázas szükségtároló (siló), és az építkezés felsorolását még folytathatnánk. Az újonnan létrejött vállalathoz nemcsak lisztőrlő malmok, hanem az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen keverék takarmánygyártó malmok is tartoztak. Ezért épültek az 1970-es évek végén a város déli részén a többemeletes gabonasilók.

1962-ben létrejött vállalt 1993. november 1-től mint Gyöngyös központú cég Mátra Malom Rt. néven működött tovább az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanács engedélyével. Az Rt. 1994. október 15.-én privatizáció során a Dunaholding Rt. többségi tulajdonába került. Az igazgatóság elnöke Kőteleki László lett.

1995-ben a Mátra Malom Rt.-hez tartozott a gyöngyösi, a selypi Zsófia és a hevesi malom, illetve a sarudi keverőtelep. Az egri, pétervásári, malmok magánkézbe kerültek. 1995-ben a gyöngyösi malom kapacitása 3,3 óránként egy tonna gabona volt, a műszaktól (1, 2, 3) függött a napi termelés mennyisége (műszakban 4 fő volt).

A hazai malmok megszüntetése során 1998. október 31-én, 109 év megszakítás nélkül üzemelés után, a volt Büchler malom is bezárás sorsára jutott.

2005-ben, a múlthoz visszaköszönő harmónia elemekkel nyit, és azóta is szolgálja vendégeit Éttermünk, Cukrászdánk és Rendezvényházunk.